A bőr felépítése és élettana: Ismerd meg tested legnagyobb szervét!
Legnagyobb felületű szervünk a bőr, 1,5-2 m2, vagyis 20.000 négyzetcentiméter.
Minden négyzetcentiméterben 100 verejtékmirigy, 15 faggyúmirigy, több száz érzőkészülék, valamint 4 méter idegrost és 3 millió sejt található. A bőrben kering vérünk egyharmad része.
Tömege a bőralja zsírszövetével együtt egészséges szervezetben, a test tömegének 15-20 %. Felnőtteknél kb. 10-15 kg. Vastagsága testtájanként változó. Legvastagabb a tenyéren és a talpon.
Nem önálló szerv. Szoros összeköttetésben áll az egész szervezettel.
Ez az oka annak, hogy a szervezet belgyógyászati betegségei általában bőrtünetekkel is járnak. A testünk legnagyobb érzékszerve, mely számtalan érző receptorral rendelkezik. Ezek a receptorok a külvilág összes ingerét érzékelik. A bőr szerkezeti felépítése belső szerveinket tökéletesen elzárja a külvilágtól.
A bőr három, egymástól jól elkülöníthető fő rétegből áll. Az elkülönítés alapját a bőrt felépítő szövetek adják:
- BŐRALJA (szubkutisz,dermisz): lazarost kötőszövetből és zsírszövetből áll
- IRHARÉTEG (kutisz, dermisz): lazarostos kötőszövet alkotja
- HÁMRÉTEG (epidermisz): hámszövetből épül fel
A bőr testünk külső takarója, bonyolult felépítésű és működésű szerv, a külvilággal való kapcsolatának fontos tényezője. A bőrnek védő, hőszabályzó, légző, kiválasztó, felszívó és érzékszervi szerepe van. E tevékenységét a bőr sejtes és sejt közötti állományának, valamint ereinek, idegeinek és mirigyeinek összműködése biztosítja.
A bőr három, egymástól jól elkülöníthető fő rétegből áll. Az elkülönítés alapját a bőrt felépítő szövetek adják.
- HÁMRÉTEG (epidermisz)
- IRHARÉTEG (kutisz, dermisz)
- BŐRALJA (szubkutisz, hipodermisz)
- hámszövetből épül fel
- lazarostos kötőszövet alkotja
- lazarostos kötőszövetből és zsírszövetből áll
-
Bőralja: (szubkutisz, hipodermisz)
A bőralja kisebb-nagyobb zsírsejtek rétege, melyet átszőnek a kötőszöveti rostok, az idegek a vér- és nyirokerek.
A zsírszövetek feladata a bőr kipárnázása, kézen az ujjbegyeknél a fogásban van jelentőségük, lábon a talp kipárnázásában van jelentőségük. A has környéki zsírpárna a szervezet legnagyobb tápanyag raktára. A bőralja a test hőszigetelő rétege. A szemkörnyéken gyakorlatilag nincs zsírszövet, ezért laza és vékony a bőr, könnyen nyúlik és ráncosodik. A bőr legalsó rétege, nem különül el élesen az irhától.
-
Irharéteg: (dermisz)
A felhám alatt található, laza, rostos kötőszövet.
Érző idegvégződések, vérerek, nyirokerek hálózzák be ezt a részt. Itt található a bőr endokrin rendszere a verejtékmirigy, és a faggyúmirigy. Itt található a szőrtüsző a szőrszál emelő izmocskával. A köröm nem látható része a mátrix a csíra sejtekkel. A bőr középső rétege, mely szilárd kötőszövetből áll. Főként egymással összefonódott, szoros hálót alkotó rugalmas, elasztikus rostokból és hajlékony, sok víz tárolására képes kollagén rostokból áll. Ez a rétegfelelős elsősorban a bőr rugalmasságáért, szilárdságáért, nyújthatóságáért. Ennek a rétegnek az állapota dönti el, hogy a bőr fiatalos, feszes vagy öreg és ráncos hatású-e.
-
Felhám réteg (epidermisz)
A bőrfelszín, a bőr legfelső, külső rétege a felhám.
Többrétegű elszarusodó laphám. Sejtes állományához viszonyítva a sejt közötti állománya csekély. Ereket és idegeket nem tartalmaz. Ezért, ha horzsolás során csak a hámréteg sérül meg, akkor a bőr nem vérzik és nem is fáj. Az ilyen seb pedig heg nélkül gyógyul. Az irharétegből táplálkozik, nincs saját érhálózata. Alsó felszíne hullámos, egyenetlen. A hám csapjai ujjszerűen nyomulnak az alatta levő irhába.
Vastagsága átlagban 0,5 mm, de megvastagodhat és ekkor több mm-t is elérhet. A felhám öt részből áll. Az öt részben zajlódik le az elszarusodás, a keratózis.
A cikket írta: Róth Éva, lábápoló mester, pedikűrös szakoktató.
