Bőrünk felépítése és élettana – így működik
Legnagyobb felületű szervünk a bőr: 1,5-2 m2. Tömege – a bőralja zsírszövetével – együtt egészséges szervezetben, a test tömegének 15-20%-a, felnőtteknél ez kb. 10-15 kg súlyt is kitehet. Vastagsága testtájanként változó, legvastagabb a tenyéren és a talpon. A legnagyobb érzékszervünk, ami számtalan érző receptorral rendelkezik és belső szerveinket tökéletesen elzárja a külvilágtól.
Nem tekinthető azonban önálló szervnek, szoros összeköttetésben áll az egész szervezettel. Ez az oka annak, hogy a szervezet betegségei általában bőrtünetekkel járnak.
A bőr három, egymástól jól elkülöníthető fő rétegből áll. Az elkülönítés alapját a bőrt felépítő szövetek adják:
- BŐRALJA (szubkutisz,dermisz): lazarost kötőszövetből és zsírszövetből áll
- IRHARÉTEG (kutisz, dermisz): lazarostos kötőszövet alkotja
- HÁMRÉTEG (epidermisz): hámszövetből épül fel
A bőr első rétege: Bőralja – szubkutisz, hipodermisz
A bőralja kisebb-nagyobb zsírsejtek rétege, melyet átszőnek a kötőszöveti rostok, az idegek a vér- és nyirokedények. A test hőszigetelő rétege, ami nem különül el élesen az irhától. A zsírszövetek feladata a bőr kipárnázása, ezeknek kézen az ujjbegyeknél a fogásban, a lábon pedig a talp kipárnázásában van jelentőségük. A has környéki zsírpárna a szervezet legnagyobb tápanyagraktára. A szemkörnyéken gyakorlatilag nincs zsírszövet, ezért laza és vékony a bőr, könnyen nyúlik és ráncosodik.
A bőr második rétege: Irharéteg – dermisz
A felhám alatt található, laza, rostos kötőszövet, érző idegvégződések, vérerek, nyirokerek hálózzák be ezt a részt. Itt található a bőr endokrin rendszere a verejték- és a faggyúmirigy, illetve a szőrtüsző a szőrszál emelő izmocskával. Ez a bőr középső rétege, mely szilárd kötőszövetből áll. Főként egymással összefonódott, szoros hálót alkotó rugalmas, elasztikus rostokból és hajlékony – sok víz tárolására képes – kollagén rostokból áll. Ez a réteg felelős elsősorban a bőr rugalmasságáért, szilárdságáért, nyújthatóságáért. Ennek a rétegnek az állapota dönti el, hogy a bőr fiatalos, feszes vagy öreg és ráncos hatású-e.
A bőr harmadik rétege: Felhám – epidermisz
A bőrfelszín, a bőr legfelső, külső rétege, többrétegű elszarusodó laphám. Sejtes állományához viszonyítva a sejt közötti állománya csekély. Ereket és idegeket nem tartalmaz, ezért ha horzsolás során csak a hámréteg sérül meg, akkor a bőr nem vérzik és nem is fáj – az ilyen seb pedig heg nélkül gyógyul. Az irharétegből táplálkozik, nincs saját érhálózata, alsó felszíne hullámos, egyenetlen. A hám csapjai ujjszerűen nyomulnak az alatta lévő irhába és vastagsága átlagban 0,5 mm, de megvastagodhat és ekkor akár több mm-t is elérhet.
