Az elszarusodás folyamata és a megfelelő bőrhidratálás
A felhám öt részből áll, ezekben zajlódik le az elszarusodás, a keratózis. A legalsó rétege az alap- vagy bazális réteg, a legfelső pedig a szaruréteg, aminek a hám víztartalmának megőrzése miatt igen fontos szerepe van. Nézzük meg közelebbről, hogy a felhám milyen rétegekből áll!
1. Bazális réteg
Egyetlen osztódó sejtsor alkotja, a hosszú hengerhámsejtek osztódással szaporodnak és folyamatosan tolódnak a felszín felé. Ezen sejtek között találhatók a melanociták, a pigmentsejtek, amik meghatározzák a bőr színét.
2. Tüskés réteg
5-20 sejtsoros szabálytalan alakú köbhámsejtek alkotják, amik a bőr felszíne felé egyre laposabbak. A mechanikai hatásnak kitett bőrterületeken – főként a tenyéren és talpon – a tüskés réteg vastagabb. A sejtek között több a sejtkapcsoló struktúra, ami biztosítja a hám nagy ellenállóképességét. A sejtek zsugorodnak, sejtmag van, de már nem osztódnak, hézagosan illeszkednek egymáshoz, a hézagokban pedig szövetnedv kering. Itt bonyolódik le a sejtek anyagcseréje. A sejtek plazmájában és sejtközötti állományában hámrostok figyelhetők meg. E rostok nemcsak a húzási igénybevételnek állnak ellen, hanem az elszarusodási folyamat kiindulási anyagainak tekinthetők.
3. Szemcsés réteg
A sejtrétegek sejtjei lapos hámsejtek, 2-4 közötti sejtsor található itt, sejtmag nincs, a sejtek pedig még jobban zsugorodnak. A sejtekben apró szemcsék figyelhetők meg, ezekről kapta a réteg a nevét. A szemcsék anyaga kéntartalmú fehérje az ún. keratohialin, amely az elszarusodási folyamat első terméke, a keratin előanyaga.
4. Fénylő réteg
Néhány lapos sejtsorból áll, laphámsejtek alkotják. A sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, sejtmagot nem tartalmaznak, tehát nem is tekinthetők valódi sejteknek. A sejtek fénytörő anyaga az elszarusodási folyamat második terméke – a keratin előanyaga. A fénylő réteg gátként viselkedik a külvilág felől behatoló anyagokkal, oldatokkal szemben, de a testnedvek kifelé áramlását is akadályozza. A fénylő réteg nem jelent azonban akadályt a gőzök és a zsírban oldódó anyagok számára, “felhígítva” átjárható lesz, megnyílik.
5. Szaruréteg
Többrétegű elszarusodó laphám, ami általában 6-8 sejtsorból áll. Vastagsága testtájanként változó, de általában 0,1-0,2 mm. A szarusejtek, a fénylő réteg felőli részen, még szorosan illeszkednek egymáshoz, de a bőrfelszín felé haladva egyre lazább közöttük a kapcsolat, majd leválnak egymásról. Sejtmagot nem tartalmazó, elhalt sejtek alkotják. A réteg 60-70%-át az elszarusodási folyamat végterméke a keratin (szaru) nevű fehérje képezi. A szaruréteg víztartalma 10%, de vízzel érintkezve víztartalmát képes növelni – megduzzad.
A keratin rostos szerkezetű, kénben gazdag vázfehérje vegyület. Vízben nem oldódik, de víz hatására megduzzad. Élettani körülmények között hidratált állapotban van. Gyenge vegyi hatásokkal szemben ellenálló, így elsősorban védelmi szerepe van.
Az optimális bőrhidratálás
A hámsejteknek 10-12% víztartalom kell ahhoz, hogy funkciójukat rendesen ellássák, ha ez az optimális víztartalom nincs meg, akkor kiszáradás következhet be – ilyenkor bőrünk felülete száraz, kirepedezett lehet –, ha pedig e fölött van a víztartalom, akkor a védőfunkciója sérül.
Ahhoz hogy bőrünk tömör, rugalmas, ellenálló és sima legyen szükség lehet az aminosavak, az urea, a tejsav és a glicerin vagy éppen a hialuronsav pótlására – főleg az idő előrehaladtával. Ezek az anyagok magukhoz vonzzák és megkötik a vizet, ezzel segítik hidratáltan tartani bőrünket. Nem véletlen, hogy a hidratálókrémeken sokszor olvashatjuk, hogy glicerin, urea vagy akár hialuronsav tartalmúak, ezek mind hozzásegítik bőrünket, hogy normál, egészséges állapotú legyen.
A bőr felépítése és élettana