A keringés szervrendszere

A szív működése a magzati életben kezdődik és eltart a halálunkig. Hihetetlen, de az egy hónapos magzatnak már ver a szíve, működik a keringése. Igaz a kisvérkör még nem dolgozik, hiszen a baba nem lélegzik. Az ő szívének még csak három ürege dolgozik, amikor megszületik és felsír akkor veszi az első levegőt és onnantól a szív négy része dolgozik és a két vérkörön keresztül keringeti az „élet nedvét” a vért.

A  sejtek működéshez különböző alkotóelemekre van szüksége a szervezetnek. Oxigénre, energiaszolgáltató “üzemanyagra” (táplálék formájában), vitaminokra, hormonokra, megfelelő hőmérsékletre. Az anyagcsere bonyolult biokémiai folyamatában a sejtek feldolgozzák és a szervezet számára hasznosíthatóvá alakítják ezeket az alapelemeket. A felszabaduló hőt és az anyagcsere-termékeket el kell távolítani a sejtekből.

A sejtek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállítása a vérkeringés feladata. A vér hozza-viszi a szükségessé vagy fölöslegessé váló anyagokat. Az artériákban, oxigénben és tápanyagokban gazdag vér kering, melyet az erek a szervezet, különböző részeibe szállítanak el. A vénák visszaszállítják a szívbe a szén-dioxiddal és salakanyagokkal megtelt vért. A szív funkciója az, hogy az oxigénben szegény vért a szervezetből összegyűjtse, és a tüdőbe továbbítsa, ahol az oxigénnel telítődik, és leadja a szén-dioxidot, ezután az oxigénnel feldúsult vért a tüdőből összegyűjtse, és a szervezet felé továbbítsa.

A vérkeringéshez a következőkre van szükség:

Keringő folyadékra, ami maga a vér.
A folyadék áramlását biztosító pumpára, a szívre.
Olyan vérérrendszerre, amelyben a keringés zajlik, ezek a verőerek (artériák), a visszerek (vénák) és a hajszálerek (kapillárisok).
A keringést szabályozó rendszerre. E szabályozó rendszer központja a szív.
nyirokrendszerre, mely a kiválasztást működteti

AZ EREK

A változatos magyar nyelvnek köszönhető, hogy a három ér a minden napi nyelv használatban ilyen sok elnevezéssel fordul elő.

1. ARTÉRIA(latin neve) magyar neve: ütő vagy verő ér

A szívet elhagyó erek az artériák, melyek a vért a szívből szállítják. A fő artéria 3 cm átmérőjű, a bal kamrából indul a neve: AORTA

Az artériák fala viszonylag vastag, az erek falában sima izom van, az erekben nyomás van. Ezt a nyomást mérik az orvosok a vérnyomásmérővel

Az artériák feladata a sejtek táplálása oxigénnel és tápanyaggal. A szívtől távolodva az artériák egyre kisebbek lesznek, végül hajszálerek lesznek, melyek már el tudják juttatni a vért a sejtekhez.

Az artéria sérülésekor a piros, híg vér spriccelve tör elő. Régebben szorító kötést alkalmaztak, ma már nyomó kötéssel kell ellátni a sérültet.

2. VÉNA (latin neve) magyar neve: gyűjtő vagy visszér

A vénákban a vér áramlása a szív felé tart. A vénás erek fala vastagabb, mint a hajszálereké, de vékonyabb, mint az artériás erek fala. Ezekben az erekben bomlás termék van, melytől a szervezetnek meg kell szabadulni. A széndioxidnak el kell jutni a tüdőbe, hogy ki tudjuk lélegezni. A többi bomlás terméknek a nyirok rendszeren keresztül vizelettel és széklettel kell távozniuk.

A vénákban a nyomás kicsi, a szív felé közeledve egyre kisebb. Ezekben az erekben negatív nyomás van ami azt jelenti, hogy a külső légköri nyomástól kisebb az erekben a nyomás. A vénás erekben vitorlás billentyűk vannak, melyek a sima izmok segítségével pumpálják a vért a szív felé. A vénában a vér sűrű, sötét színű. Sérülés esetén a vér lassan folyik. Nyomó kötéssel kell ellátni a sérültet, a testrészt fel kell pócolni. A vénás sérülések esetén is el vérezhet valaki, ha nem látják el azonnal.

3. KAPILLÁRIS EREK (latin neve) magyar neve: hajszálér

A kapilláris erek vékony falúak. Képesek összehúzódni és elernyedni. A szervezetben rengeteg hajszálér található, viszont csak kb. 10%-uk van nyitva, a többi készenléti állapotban van. Akkor nyitnak ki ha szükség van rá.(pl. tanuláskor az agy dolgozik a hajszálerek nyitva vannak, de az izmok pihennek ott a hajszálerek csukva vannak)

Sokkos állapot esetén az összes hajszálér kinyit a vér pang bennük, így nem jut el a létfontosságú szervekhez az illető keringése összeomlik.

A hajszál erek találkoznak a sejtekkel, eljuttatják hozzájuk a tápanyagot és az oxigént. A széndioxidot és a salakanyagot eljuttatják a vénákba.

A SZÍV

Az ember akár dolgozik, akár alszik, a szív automatikusan alkalmazkodik a különböző terhelésekhez, és ellátja az egész testet vérrel. A szív egy üreges izomtömeg, amely nyomópumpaként – az aortába (verőerekbe) löki a vért – és szívópumpaként – felveszi a vénákból ( gyűjtőerekből)l a vért – egyaránt működik. Mint szívó-nyomó pumpa rendezett ütemben hol kitágul, hol összehúzódik. A mellkasi üreg középvonalán, a tüdő két lebenye között található, ökölnyi nagyságú szervünk. Színe a sötét és a világosabb vörös árnyalatok valamelyike. Savós-rostos tasak veszi körül. Ezt szívburoknak nevezik.
A szív baloldalra átnyúlik, ezért érezzük a baloldalon a dobbanását.

A szív belseje függőlegesen két részre tagolódik, jobb és bal szív félre, melyeket izmos fal különít el. Mindkét szív fél két üregből áll, felül vannak a pitvarok, alul a kamrák. A kamrákat a kamrák közti sövény, a pitvarokat a pitvarok közti sövény választja el egymástól

A két szív fél mondhatni önáll életet él. A jobb szív fél vért pumpál a tüdőbe, ez a kisvérkör, a bal szív fél pedig a test egészét ellátó rendszer, a nagyvérkör gazdája.

A kamrák és a pitvarok között szívbillentyűk találhatók: a kéthegyű billentyű bal oldalt, a háromhegyű jobb oldalt. Ezek akadályozzák a vér szabad áramlását, amely így kizárólag a pitvarokból a kamrákba folyhat. A verőerek és a szív találkozásánál szintén találunk billentyűket, ezek az úgynevezett félhold alakú billentyűk, amelyek megakadályozzák a szív kamráiból kilépő vér visszaáramlását. A vénás szájadékoknál nincsenek billentyűk. A pitvarok kevesebb vért fogadnak magukba, mint a kamrák. Az átlagos pitvari vértérfogat fele a kamráénak. A bal kamra fala vastagabb a jobbénál, mivel nagyobb erőt fejt ki, hogy a vért eljuttassa a test egészébe.

A szív vastag izomszövetből épül föl, melyet izomrostok nyalábjai alkotnak. Saját beidegzése van, amely nagyszámú sejt és idegrost közreműködésével a központi idegrendszertől függetlenül szabályozza a szívműködést.
A szervezet által “elhasznált” vért – a felső és alsó üreges visszereken keresztül – a jobb pitvar veszi föl. A vér innen a jobb pitvar-kamrai határon elhelyezkedő háromhegyű billentyűn át a jobb kamrába ömlik. A tüdőverőér két fő ágán át a tüdőkbe kerül, ahol oxigénnel telítődik. Az oxigén dús vér a tüdővénákon áramlik vissza a bal pitvarba. A bal pitvar-kamrai határon elhelyezkedő kéthegyű billentyű átbocsátja a bal kamrába, amely a főverőéren keresztül pumpálja a vért a nagyvérkörbe. A folyamat ezek után megismétlődik.

Ha egy átlagos felnőtt vérereit képzeletben egymás mellé fűznénk, ezek 95 000 kilométernél is hosszabbak lennének.

A szív beidegződése
A szív kettős pumpaként működik. A billentyűk szelepként zárják el a visszaáramló vér útját, biztosítva annak egyirányú áramlását. Egy szívverés vagy szívciklus három szakaszra bontható. A szív rendezett összehúzódását és elernyedését a jobb pitvar tetején lévő szinuscsomó elektromos impulzusai szabályozzák. Ezeket az impulzusokat részben maga a szívizomzat, részben az idegrostok továbbítják.

A jobb és a bal szív fél eltérései
A keringő vér akadálytalan áramlása végett a két szív fél által az egyes szívverések alkalmával kipumpált vér mennyisége pontosan meg kell, egyezzen egymással. Ennek ellenére az érfalak ellenállása nagyobb a nagyvérkörben, mint a kisvérkörben, azaz a tüdő keringésében.
Ezért a bal szív félnek erőteljesebben kell összehúzódnia, mint a jobbnak, következésképpen izomzata is tömegesebb a jobb szív félnél. Felnőtteknél a bal és a jobb kamra vastagságának aránya 6:1, az újszülötteknél 1:1.

A szívnek saját érrendszere van, ezek az erek a koszorús erek. A koszorús erek feladata, hogy a szív izmait ellássák vérrel. A koszorús erek az aorta kezdetétől indulnak, így a leg frissebb vérrel tudják a szívet ellátni.

A szívnek saját ingerképző rendszere is van, melyet a vegetatív idegrendszer idegez be. Elsődleges ingerképző központja a szinusz központ, mely a jobb pitvarban van. A szinusz központ életünk végéig ver, percenként 70-72-ször húzódik össze. Másodlagos inger központja a szívnek szintén a jobb oldalán a pitvarkamrai központ. Ez a szív tartalék áramforrása. Amikor a szíveben valahol probléma adódik ő veszi át a szív irányítását. Ez a központ kisebb frekvencián dolgozik, ezért hosszú ideig nem képes a szívet irányítani, ekkor ültetik be a szívbe a pészmékert.

Vérképzés, vérkeringés betegségei:

A vérszegénység nem azt takarja, hogy kevés a vérünk, hanem az vér oxigénellátó fehérje-mollekulájának, a hemoglobinnak, illetve a vörösvérsejtek számának az alacsony mennyiségét jelenti. A vérszegény beteg szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez, melynek tünetei az elején a fáradtság és a gyengeség, majd a letargia, a sápadtság, a légszomj, a szédülés, a lábdagadás és a szívdobogásérzés.
Leginkább fiatal korban, a vérszegénység leggyakoribb okozója, a vashiány. A kisbabák is ki vannak téve a veszélynek, mivel a tejalapú táplálkozás, alig tartalmaz vasat.
Amennyiben kevés belsőséget, húst, halat és zöldségfélét fogyasztunk, számíthatunk a vérszegénység tüneteire. A legtöbb vasat a májból nyerhetjük, terhesség alatt azonban semmiképpen ne fogyasszuk, mivel a terhes nő szervezetében a máj feldúsítja az A-vitamint, így ez fejlődési rendellenességeket okozhat.

Azáltal, hogy a vasat a szervezetünk nehezen tudja felvenni, van, hogy a megfelelő étrend mellett is vérszegénység jelentkezhet. A vasfelvételt a teában előforduló tannin meggátolja, így aki hajlamos a betegségre ne igyon teát. A fitinsav, mely a barna rizsben illetve a búzakorpában fordul elő, ugyancsak gátlólaghat a vas felszívódására.
Annak okán, hogy szervezetünk az állati eredetű táplálékból könnyebben veszi fel a vasat, érdemes heti egy alkalommal valamilyen belsőséget fogyasztani. A vas tartalmú táplálék kiegészítők időszakonkénti alkalmazása, ugyancsak jótékonyan hat. A dúsított zab- és kukoricapehely a nem állati eredetű ételek csoportjából, a legjobb vas források.

Forrás: internet