Talán nem is tudunk róla, de normál időjárás mellett is elpárolog a bőrünkön keresztül kb. fél liter folyadék egy nap során, anélkül, hogy ezt észrevennénk. A nagy melegben – izzadás formájában – ennek többszörös a mennyisége!
Az izzadás szempontjából is eltérőek vagyunk. Vannak emberek, akiknek a homlokáról, arcáról, míg másoknak a tenyeréből csorog a legtöbb verejték.
A verejtékmirigyek a testünkben
A verejtékmirigy egy a testfelszínre ürülő, külső elválasztású mirigy, mely bomlástermékeket választ ki, részt vesz a hőszabályozásban és a bőr savtakarójának kialakításában is.
A verejtékmirigyek száma jóval több, mint a faggyúmirigyeké, általában 2-3 millióra tehető – a legtöbb belőlük a törzsön és a fejen található. Ezért sem meglepő, hogy a legkönnyebben verejtékező terület a homlok, a tenyér, a talp bőre és a hónalj. De nem dolgozik egész nap mind a 2-3 millió mirigy, ezeknek nagyjából 10%-a működik aktívan, 70% készenléti állapotban van, 20%-a pedig pihen.
Érdekes tény, hogy a szervezetből távozó összes nitrogéntartalmú bomlástermék 95%-az a vizelettel távozik és csak a fennmaradó 5%-ot a választják ki verejtékmirigyek.
Miért verejtékezünk?
Ennek fő feladata a test belső hőmérsékletének szabályozása, a belső hőnek a verejtékcsatornákon keresztüli, bőrfelszínre történő elvezetése, mely megóvja a szerveket a túlhevüléstől. Így amikor a szervezet belső hőmérséklete nő vagy a külső hőmérséklet emelkedik aktív sportolás vagy hormonális változások (pl. menopauza) miatt, az serkenti, fokozza a verejtékmirigyek működését. De az, hogy ki mennyire izzad, részben attól is függ, hogy mennyi verejtékmiriggyel rendelkezik.
A verejtékmirigy fajtái
Az ekkrin mirigy
Kétféle verejtékmiriggyel rendelkezünk, elsőként ismerkedjünk meg az ekkrin miriggyel, ebből a legtöbb a tenyéren és a talpon van, de nagyobb számban megtalálhatók az arcon, a hajtöveknél is. Ezek a mirigyek a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt állnak. A váladékuk színtelen, szagtalan, vízszerű, ami közvetlenül a bőr felszínére ürül. Tulajdonképpen az e mirigyek által termelt váladék 99%-a víz, illetve ásványi sók és némi tejsav van még benne, ami savas vegyi hatást kölcsönöz. Ha valaki megnyalja az izzadt területet, akkor sós ízt fog érezni.
A váladék összetétele:
- víz (99%),
- NaCl (1%),
- kis szénatomszámú karbonsavak (pl. tejsav, vajsav, valeriánsav stb.),
- N-tartalmú bomlástermékek: karbamid, húgysav,
- pH értéke pedig: 3,5.
Az apokrin mirigy
Ezek a mirigyek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, és többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén találhatók. Működésük csak serdülőkorban kezdődik el és fokozódik, majd időskorban jelentősen csökken.
Cseppszerű váladékot termelnek, amelyeket nem közvetlenül a bőrfelszínre, hanem a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Ez a lúgos vegyhatású, tejszerű váladék sokszor kellemetlen szagú, ez adja az ember testszagát. Különösen erős szagú lehet a verejték, ha hosszabb ideig a bőrön marad, mert ilyenkor megindul a bőrbaktériumok általi bontása, a keletkező bomlástermékeknek pedig már kellemetlen szaguk lehet.
A váladék összetétele:
- víz (99%),
- NaCl (1%),
- kis szénatomszámú karbonsavak (tejsav, vajsav, valeriánsav),
- N-tartalmú bomlástermékek: karbamid, húgysav, fehérjék,
- pH értéke pedig: 5,6.
A talpon található a testünk egyik legsűrűbb verejtékmirigy-állománya, pontos darabszámot nehéz meghatározni, mivel ez egyénenként változó. A talpon lévő mirigyek működését is az idegrendszer szabályozza. A talp bőrének vastagsága miatt fokozottabbnak érezzük ezen a területen az izzadást. A lábizzadás egy természetes folyamat.
A talpon nincsenek faggyúmirigyek, melyek a bőr felszínt zsírozni tudnák, ezért a talpon elhelyezkedő verejtékmirigyek folyamatos normál működése nedvesíti a bőr felszínt, a bőr nem szárad ki.
A láb fokozott izzadást okozhatja a láb ortopédiai deformitása, a haránt és hosszboltozat süllyedés, a túlsúly, egyes belgyógyászati betegségek, hormonális változások. A zárt, nem jól szellőző cipők, a szintetikus, szoros zoknik. A talp verejtékezése intenzíven reagál az idegrendszeri hatásokra, például stressz, félelem vagy izgalom esetén.
Mitől alakul ki a lábszag?
A lábizzadás és a kellemetlen szag elég gyakori probléma, amely még tökéletes higiénia esetén sem kerülhető el.
A lábszag vagy bromodosis oka az izzadt lábon elszaporodott baktériumok, amelyek elhalt hámsejtekkel táplálkoznak. A baktériumok vajsavat tartalmazó salakanyagokat választanak ki, ez felelős a kellemetlen szagért. Egyúttal a zoknikon és cipőkön felhalmozódó izzadság miatt kialakuló optimális hőmérséklet és páratartalom is.
Hogyan lehet a kellemetlen lábszagot megszüntetni? A legfontosabb a megelőzés! Ugyanis csak a rendszeres és következetes lábápolás segít megelőzni a lábszagot, csökkenteni lábizzadást, és segít elkerülni a kellemetlen helyzeteket.
Ajánlott heti egyszer egy kellemes lábáztatás. Lábfürdők a tökéletes tisztálkodáshoz. A pihentető lábfürdők hatékonyan csökkentik a túlzott izzadást, enyhítik a lábak fáradtságát, elősegítik a vérkeringést és kellemes pihentető perceket nyújtanak.
- Az áztatás során az esetleges bőrkeményedések megpuhulnak, sarok reszelővel finom mozdulattal lereszelhetők. Rendszeres pedikűr alkalmával pedig a pedikűrös megfelelő technika alkalmazásával tudja a bőrkeményedéseket eltávolítani, a baktériumok elszaporodásának helyét megszüntetni.
- Amennyiben igazi kényeztetést, bőrápolást szeretne, érdemes a láb bőrradírozása. A finom cukor szemcsék az elhalt bőrt leradírozzák, a bőr vérkeringését serkentik, ezáltal a láb felfrissül, újra lélegzik.
- A túlzott lábizzadás a bőr felszínét átáztatja az ujjak közt és az ujjak alatt a bőr kipálik. Ezeken a területeken sajnos a bőrgombák is el tudnak szaporodni. A rendszeres napi alapos tisztálkodás után érdemes ezeket a területeket fertőtleníteni. A bőr fertőtlenítők széles spektrummal rendelkeznek, rövid behatási idő alatt kifejtik baktérium és gomba ölő hatásukat. Nekik nem ajánlott az áztatás.
A cikket írta: Róth Éva, lábápoló mester, pedikűrös szakoktató.
